Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Melyik a jobb kezed?

2013. július 06. - MaNDA

Főleg a szokásjogban és a gyakorlatban keresendő a közlekedés iránya, mintsem általános szabályokban. Napjainkban az emberiség kétharmada jobb oldalon vezet, akárcsak mi, magyarok is 1941. július 6. óta. A fővárosban és az agglomerációban, csak negyedévvel később, november 9-én tértek át.

A jobb oldali vezetés azonban sokkal későbbi, mint vetélytársa. A „balra hajts” korábbi fölényét azzal szokás magyarázni, hogy főképp jobb kezesek vagyunk. Az őskorban és az ókorban a fegyverhasználatra vezethető vissza a balra tartás, hiszen az ember jobb kezében volt a bunkó, később a kard, amikor összeütközésre került sor a szembejövővel, így gyorsan tudott reagálni. A középkorban a hintók és szekerek vezetői szintén balra húzódtak. Ekkorra tehető az első írásos emlék a haladás irányáról: Bonifác pápa bullába foglalta, hogy a Rómába zarándoklók kardjukat jobb kézben tartva utazzanak, így könnyebben meg tudják védeni magukat. Ez a szokás évszázadokon keresztül nem változott, míg nem a francia forradalom idején szimbolikus jelentéssel bírt, hogy ki melyik oldalán halad az útnak: a szegényeké volt a jobb oldal, a forradalom ellenségeié a bal. Napóleon vetett véget ennek, miután elfoglalta Európa jelentős részét, elrendelte a jobboldali közlekedést a meghódított területeken. A XIX. században már voltak ugyan olyan vasúthálózatok, amelyek a „jobbra hajts” szerint épültek (például Magyarországon is 1855-ben), ám a francia seregek kivonulása után több területen visszatértek a baloldali közlekedéshez még egy évszázadra.

A századforduló után fokozatosan váltottak az országok a jobboldali közúti közlekedésre, elsőként Oroszország az első világháború után, majd az 1930-as évek második felére Európa számottevő része, többek közt Magyarország valamennyi szomszédja. 1939-ben határozott a közlekedési tárca a váltásról, ennek részben a német orientáció volt az oka, részben pedig az, hogy a bécsi döntések által visszacsatolt területeken már jobb oldali közlekedés volt és úgy vélték, komoly mértékben csökkenni fog a turizmus. A háború miatt azonban eltolták a megvalósítást, de a mérsékelt forgalom miatt is nagy előkészületekre (és persze hatalmas összegekre) volt szükség az átálláshoz: az új villamos vonalak megállói, rengeteg váltó, forgalmi berendezés és jelzőtábla átépítése és beállítása. Az iskolákban a gyerekeknek oktatást tartottak az új közlekedési rendről, a gyalogosok figyelmét elsősorban arra hívták fel, hogy az útra lépés előtt balra kell nézni. A járművezetők „jobbra hajts, balra előzz” feliratú táblákat kaptak szélvédőikre, illetve újságcikkek, falragaszok, rádióban elhangzó felhívások hirdették a változást, még a színházakban és a mozikban is sor került a témához kapcsolódó figyelmeztetésekre.

Egy 1941 júniusában rendelet született a két lépésben történő átállásról: Budapestet és környékét kivéve július 6-tól vált érvényessé a jobboldali közlekedés, a fővárosban pedig november 9-én.

Felmerül a kérdés, hogy Budapesten miért csak három hónappal később vezették be a jobbra tartást? A válasz egyszerű: itt sokkal több időre volt szükség az átálláshoz, például a villamos-, és a buszmegállók majdnem negyedét át kellett helyezni, akárcsak a közlekedési táblákat. Ugyan a Beszkárt villamosai rendelkeztek mindkét oldalon ajtókkal, a buszoknál más volt a helyzet, ezekre az utolsó pillanatokban szerelték fel az újonnan kivágott ajtókhoz a lépcsőket, ez nem kevesebb, mint 12 millió pengőt emésztett fel. (Viszonyításképpen: 1941-ben jó havi bérnek számított 200 pengő, de ennyibe került egy rádiókészülék, egy Ausztriában tett sítúra 150, míg egy bicikli 99 pengőbe került.)

November 9-én este 23 órakor a villamosok megálltak Budapesten és a hétfő reggeli fél 7-es indulásig volt idő a váltók átállítására és a vágányok összekötésére. Az építési és pályafenntartási osztályok valamennyi dolgozója készenlétben állt. A rendőrség a megszokottnál is jobban büntette a már mozgó járművekre való fel- és leugrálást, mert ezek óriási veszélyt jelentettek. Minden nagyobb kereszteződésben állt egy rendőr, aki elsősorban a gyalogosok biztonságára figyelt. A rendvédő szervek az első héten még nem szabtak ki büntetést a szabálytalanul hajtókra, csak figyelmeztettek. Az átállás összességében zökkenőmentesen zajlott, a legnagyobb baleset, amire sor került, egy székesfehérvári kalauz esete volt, aki nekitámaszkodott a busz bal oldalán lezárt ajtónak, amely kinyílt véletlenül és a kalauz kiesett rajta.

A bejegyzés trackback címe:

http://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr55392687

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Vajda Gábor (Gabor_V) · http://www.linkedin.com/in/gaborvajda1984 2013.07.08. 08:48:43

Egy évig közlekedtem Angliában magyarországi autómmal. Balkezes lévén nekem mindig is jobban állt, hogy a bal oldalon van a kormány, több, jópár éve ott élő ismerősünk pedig azt mondta jobbkezesként, hogy kényelmesebb nekik, ha a jobb oldalon van a kormány.

Vajda Gábor (Gabor_V) · http://www.linkedin.com/in/gaborvajda1984 2013.07.08. 08:56:01

Egyébként hamar megszoktam a baloldali közlekedést, kétszer esett meg a legelején, hogy rossz sávba hajtottam ki a kereszteződésben (nézett is a cammogó Jaguáros a kisváros határában, hogy miért játszik vele csirkést a Fordos, mire leesett egy másodperc után, hogy mi a helyzet :))

Amit így nehezebben szoktam meg, az a körforgalom volt, mert össze voltam zavarodva, hogy akkor most melyik irányból is jönnek az autók. Ill. gyalogosként ugyanez, hogy most akkor melyik irányba is nézzek.

Amikor hazajöttem, az utca rossz oldalán keresgéltem a buszmegállót.

A videót elnézve engem az lep meg, hogy a világháború alatt volt erre igény és kapacitás, hogy ezt meglépjék.

pikpakpuk 2013.07.08. 10:00:29

Érdekesség, hogy Budapesten a gödöllői HÉV még jelenleg is a "balra hajts" elve szerint közlekedik, tehát az Örs vezér teréről induló szerelvények a bal oldali síneken közlekednek Gödöllő felé.
A már régóta késő pályafelújításkor (és a 2-es metróval való összekötéskor) természetesen tervbe van véve a jobboldali közlekedtetésre való áttérés is.

Gerardus A. Lodewijk 2013.07.08. 10:57:20

www.bueker.net/trainspotting/voltage_map_europe.php

Itt fölülről a 3. térkép mutatja, melyik országban általában melyik oldalon közlekednek a vonatok kétvágányos pályán.