Web Toolbar by Wibiya Samuel Morse behálózta a világot - MaNDA
 
Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

HTML

MaNDA blog

A nemzeti identitást, kulturánk sokszínűségét, azt a hatalmas és felbecsülhetetlen értékű kulturális vagyont, melyet elődeink ránk hagytak, úgy tudjuk legjobban megőrizni s utódainknak átadni, ha a XXI. század lehetőségeinek, igényeinek megfelelve összegyűjtjük, rendszerezzük, és nem csupán archívumok mélyén őrizzük, hanem valóban aktívan elérhetővé, kereshetővé tesszük. Ezt a kihívást felismerve hozta létre a magyar kormányzat 2010 nyarán – a volt Magyar Nemzeti Filmarchívum bázisán – a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA), mint önálló közgyűjtemény.

Facebook

<iframe src="//www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fmandarchiv&amp;width&amp;height=395&amp;colorscheme=light&amp;show_faces=false&amp;header=false&amp;stream=true&amp;show_border=true" scrolling="no" frameborder="0" style="border:none; overflow:hidden; height:395px;" allowTransparency="true"></iframe>

222 évvel ezelőtt, azaz 1791. április 27-én született meg Charlestown-ban a hosszú nevű Samuel Finley Breese Morse. Gondolatainkat most nem lendítjük el a számmisztika birodalmába,ámbár érdekes lenne kideríteni, mit is jelenthet ez a három darab kettő.

Samuel_Finley_Breese_Morse.jpg

A számokhoz Samuel Morset is igen szoros kapcsolat fűzte. Ha fényképeit nézegetjük a szép kort megélt, tekintélyes, szakállas, hosszú hajú, érdemrendekkel kidekorált kabátú idős urat sok mindennek vélhetnénk, a kommunikációs fejlődés meghatározó alakjának azonban aligha.


Az értelmiségi családba született Morse igen sokféle tanulmányt folytatott, méghozzá a híres Yale Egyetem elődjében, a Yale College-ban. Komoly tudományos készülődése közben azonban rájöhetett, hogy művészi képességei biztosabb megélhetést adhatnak számára. Sorra- rendre kapta a megrendeléseket, korának egyik leghíresebb portréfestőjévé vált. Szobrászként is dolgozott. 1825-ben a nagytekintélyű New York-i művészszervezet, a National Academy of Design elnöke lett.

Néhány évvel később érdeklődése új irányt vett, annak ellenére, hogy 1832-ben már rajzprofesszorként dolgozhatott, elektronikai kísérletekkel kezdett el foglalkozni. Öt évig tartott, amíg kifejlesztette az első elektromágneses távírót, mellyel 1837-ben már sikerrel és óriási lelkesedéssel távírózhattak.
A készülék fejlesztése nem állt meg, 1838-ban mutatták be a találmányt Washingtonban hivatalosan és Morse 1839-ben alkotta meg a később róla elnevezett nemzetközi jelrendszert, a pontvonal kombinációkra épülő morzeábécét. A későbbi nagy sikerekhez a lelkes portréfestő jelentős szakmai segítséget kapott bizonyos Joseph Henry fizikustól és Leonard Gale-től.

Miután 1840-ben Samuel Morse szabadalmaztatta találmányát, 1844-ben harmincezer dollárért kiépítették a Washington és Baltimore közötti távíróvonalat. Beköszöntött tehát a siker és a gazdagság korszaka. Mint írják, Morse megtagadta korábbi segítőit. Pereskedés folyt arról, hogy ki találta fel a távírót, és a portréfestő azt állította, nem igaz, hogy Joseph Henry-nek bármiféle köze lenne a készülékhez.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában gyorsabban járt a hatalmat gyakorlók agya, mint Amerikában, felismerték, hogy micsoda óriási lehetőségeket rejt magában a távíró. 1847-ben már meg is nyílt az első vonal Bécs és Pozsony között.

A következő évtizedekben szinte az egész világot behálózták Morse drótjai, hatalmas sikert és gazdagságot hoztak neki. Jellemző, hogy még életében szobrot kapott New York-ban, és az elsők között volt az amerikai feltalálók dicsőségcsarnokában. Samuel Morse 1872-ben halt meg.

Korábban is használtak az emberek különböző mechanikus és optikai távírórendszereket, de ezek közel sem voltak olyan megbízhatóak és gyorsak, mint Morse-é. Gondoljunk csak a füstjelekre, a távdobolásra vagy akár a kínai nagyfal egymásnak kiabáló őreire.

A Morse-féle távíró egyszerű és olcsó volt, olyan jelrendszerrel, amely gyorsan megtanulható, kódolható és dekódolható. Az adáshoz elég egy nyomógomb a vételhez pedig egy órarugóval működtetett készülék.

Morsecode.jpg

Magánál a szerkezetnél talán sokkal nagyobb találmány az úgynevezett morzekód, ami a latin betűs írott szöveg átvitelét teszi lehetővé, például a távírón vagy lámpák által kibocsájtott fényjelekkel. A pontokból és vonásokból álló, lényegében betűket és írásjeleket jelentő jelcsoportokat Morse, a hasznosan éles szemű portréfestő egy nyomdász rokona segítségével alakította ki. Kifigyelte, hogy a nyomdász az ólombetűket különböző rekeszekben tartotta. Azt is látta, hogy bizonyos betűket és jeleket gyakran, másokat pedig ritkán használnak. Az angol ábécében leggyakrabban használt betűnek, ez e-nek egy pont lett a jele, a t-nek egy vonás, az o három vonás az a pedig egy pontból és vonásból áll. A nyomdász rokon hagyatéka tehát a morzeábécé azon sajátossága, hogy betűhasználat gyakoriságának megfelelően a ritkábbak hosszabbak.

Az egészen 1990-ig használt morzekódokat sok-sok nemzedéken át használták a katonák, a kémek, a postás kisasszonyok és még sok mindenki más.

A lényegében Samuel Morse által elindított kommunikációs forradalom egyre több és újabb találmánnyal – és természetesen egyre gyorsabban gyarapodik – hogy mást ne mondjunk az internettel.

Három évtizeddel ezelőtt például Magyarországon kiváltságos embernek számított az, akinek önálló telefonvonala lehetett. A telefonra évekig kellett várni, ugyanúgy, ahogy egy Trabantra. Ma már ott tartunk, hogy kétszer annyi telefon él az országban, mint ahány ember. Dübörög a mobilkorszak, a vezeték nélküli telefonok száma egyre szaporodik, az embereké – a mi vidékünkön legalábbis – egyre inkább csökken. Nem szép ez az új világ.

Dippold Pál

Címkék: morze Morse morzekódok

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://manda.blog.hu/api/trackback/id/tr285248617

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

xclusiv 2013.04.27. 22:14:31

"Az egészen 1990-ig használt morzekódokat sok-sok nemzedéken át használták"

miért, mi változott meg a morse kódokkal kapcsolatban 1990-ben? ma is ugyanúgy használják...

"Ma már ott tartunk, hogy kétszer annyi telefon él az országban, mint ahány ember."

Dehogyis, 1,17 körüli a mobilpenetráció, és van mellé kb. 3 millió vonalas.

Babolcsai Néni 2013.04.28. 08:04:10

@xclusiv: ott a pont, pl. a rádióamatőrök kiválóan használják a mai napig. én úgy '83 környékén tanultam meg gyerekként az MHSZ színeiben... (az is jó volt valamire), és izgalmas volt, hogy más országban élő emberekkel lehetett üzenetet váltani.